|
||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az élménypedagógia abból a tapasztalatból indul ki, mely szerint az elrettentés nem megfelelő módszer a fiatalok nevelésében, akik alakuló személyiségük formálásához, megerősítéséhez kapaszkodókat és biztonságot keresnek. Azok a fiatalok, akik jól érzik magukat környezetükben, kevésbé veszélyeztetettek, magabiztosabbak, sikeresebbek. Arra kell tehát őket megtanítani, hogyan érezhetik jól magukat. Olyan kihívást jelentő szituációkat kell teremteni számukra, melyekkel folyamatosan próbára tehetik képességeiket. Az élmény a megfelelő eszköz, mely hozzásegít bennünket a szokatlan helyzetek átéléséhez és ezen keresztül hasznos tanulságok levonásához. Az élménypedagógia azt nyújtja a serdülőknek, amire ebben az életkorban szükségük van: rendhagyó helyzeteket, szokatlan, izgalmas kihívásokat. Lehetőséget ad arra, hogy a kamaszokra jellemző ingerkeresés biztonságos és szervezett körülmények között valósuljon meg.
Kinek szól ez a könyv? Pedagógusoknak, osztályfőnököknek, bűnmegelőzési szakembereknek, szociális munkásoknak, szabadidő szervezőknek, családoknak és mindenkinek, aki szeret játszani, közösséget szeretne teremteni.
Előszó
Bevezetés
1. fejezet A konstruktív pedagógia
1.1. Alapelvek
Stratégiák, módszerek
1.2. A kooperatív tanulás
Az építő egymásrautaltság
Az egyéni felelősség
A párhuzamos interakció
Az egyenlő részvétel
1.3. Csoportmunka
Csoportalakítás
Csoportlétszám
Meddig érdemes egy csoportot egyben tartani?
Munkaszervezés
Csoportvezetés
A csoport fejlődése
2. fejezet Hatékony kommunikáció
2.1 Konfliktusok kezelése
Magatartásformák
Hatékony konfliktuskezelés
2.2. Kommunikációs stratégiák
3. fejezet Az élménypedagógiától a kalandpedagógiáig
3.1. Az élménypedagógia egy új divat?
A tapasztalati oktatás gyakorlatának alapelvei
3.2. Fejlesztett készségek
3.3. Az élménypedagógia története
3.4. Pszichológiai háttér
Tanulási zónák
3.5. Az élménypedagógia öt megvalósulási formája
A magáért való élmény
Előre meghatározott élmények
Reflexión keresztüli tapasztalat
Anticipált tapasztalatok
Metaforikus élménypedagógia
3.6. Kalandpedagógia
A kaland- és élménypedagógia alapjai, céljai
3.7. Az élménypedagógia tanulási modellje
A tanulás előfeltételei
A siker előtti pillanat: S-l
Támogatás a „kritikus pillanatban”
A siker utáni pillanat: S+1
3.8. Experiential Learning Cyde
dimenzió: (Újra)orientálás / Célok
dimenzió: Élmény / Akció
dimenzió: Feldolgozás/Reflexió
4. fejezet Programtervezés
4.1. Előkészítés
SWOT analízis
Problémaanalízis
4.2. Segítő metaforák
Összehasonlító metafora
Izomorf metafora
Interaktív metafora
A metaforával történő élményfixálás = transzfer
4.3. Biztonsági standard
A tanulmányi szerződés
A konstruktív visszajelzés szabályai
Konfliktusok a tréningen
Konfliktusanalízis
4.4. Felhasználási területek
Üzleti élet, csapatépítés
Iskolai bűnmegelőzés, kompetenciafejlesztés
Szakemberképzés
5. fejezet Csoportdinamikus élménypedagógia
5.1. Társválasztó játékok
5.2. Névtanulás, memóriafejlesztés
5.3. Ráhangolódás, lazítás, feszültségoldás
5.4. Érzékelésfejlesztés, koncentráció, megfigyelés
5.5. Fantázia, asszociáció, kreativitás
5.6. Logika, érvelés, döntés
5.7. Sztereotípiák, előítéletek, diszkrimináció
6. fejezet Csapatépítés
6.1. Lépcsőfok – alapok: önismeret, csoportismeret
6.2. Lépcsőfok – középszint: bizalom
6.3. Lépcsőfok – csapatépítés emelt szinten: együttműködés, stratégia
6.4. Kötéltechnika
6.5. City bound, városi kalandok
Szakirodalom
Hozzászólások Hogyha be lenne jelentkezve, elmondhatná a véleményét. |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||